Események naptára

Művészek a Mikós Házért - Jordán Tamás

2018.02.12 19:00

 

 

Tankerhír

2017.12.22 18:00

 

Karácsonyi készülődés

2017.12.18 10:00

 

 

Adventi hangverseny

2017.12.14 16:00

 

Advent Óbudán

2017.12.08 14:00

 

Az Advent Óbudán program keretében, a második adventi hétvégén iskolánk énekkara és "színeskotta" zenekara ünnepi műsort adott a Fő téren.

 

Mikulás

2017.12.05 15:00

Idén is ellátogatott a Mikulás a Miklós térre. 

Miközben vártunk rá, egy mese elrepített minket a Mikulás házába, ahol a manók szorgalmasan csomagolták az ajándékokat. Ebben nagy segítségükre volt Krampuszka, aki „ellenőrzésként” beleharapott minden csokoládéba, nehogy a gyerekek romlott édességet kapjanak.

Szerencsére a manók észrevették és szemmel tartották a rosszcsont krampuszt, így mikor a Mikulás megérkezett, ki tudta osztani az ajándékokat, a gyerekek nagy örömére.

 

Floorball csapatunk ezüstérmes lett Győrben

2017.12.01 10:00

A Magyar Speciális Olimpia Szövetség szervezésében, az első magyarországi regionális floorball tornán vettünk részt Győrben december 1-én. A Budapest IX. kerületi Leövey Klára Gimnáziummal együttműködve, egyesített floorball csapatunk ezüstérmes lett.

Gratulálunk a csapat tagjainak!

 

Decemberi programok

2017.12.01 08:00

 

"A vers néma. Adj neki hangot. Keltsd életre." - Kosztolányi Dezső

2017.11.29 09:00

 

 

Az idei tanévben is intézményünk adott otthont a "Fővárosi Szavalóverseny a gyógypedagógiai intézmények diákjai számára" című rendezvénynek, melynek fővédnöke Szalay Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese volt.

A zsűri tagjai: 

  • Zászkaliczky Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Általános Gyógypedagógiai Tanszék dékánja), 
  • dr. Szekeres Ágota (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet igazgatója), 
  • Tóthné Molnár Ildikó (Mándy Iván Szakképző Intézet igazgatóhelyettese.), 
  • Kelemen Viktória (Óbuda alpolgármestere)

A korábbi évekhez hasonlóan - a versek elhangzása után - bűvész szórakoztatta a vendégeket. Minden versenyző oklevéllel és ajándékkal a kezében távozott.

Jövőre is várjuk a szavalni vágyókat!

 

NÓGRÁD MEGYÉBEN, HATÁRTALANUL...

2017.11.20 08:00

 

 

NÓGRÁD MEGYÉBEN, HATÁRTALANUL…

 

2017. november 20-án megvalósult a régóta tervezett találkozás az almágyi (Szlovák Köztársaság - Gemerské Jablonec) Alapiskola és Óvoda felső tagozatos tanulóival és az őket kísérő pedagógussal.

A várva várt találkozás előzményei összetettek. 2017. tavaszán intézményünk pályázott volna a „Határtalanul” programra. A kezdeti elképzelés szerint a Nyitra-környéki magyar falvak (Zoboralja) egyik magyar tannyelvű iskoláját kerestük meg, mint leendő társiskolát. A kapcsolatfelvétel kísérlete nem járt eredménnyel. Ezt követően, a majdani „Határtalanul” pályázat programszervezője korábbi néprajzi gyűjtőterületén, Medvesalján (Fülek-Filakovo városától délre található falvak alkotta tájegységen) próbálkozott, ahol az almágyi iskola tantestülete örömmel fogadta az együttműködés gondolatát. A 2017-es „Határtalanul” programról lekéstünk, de nem adtuk fel, lesz jövőre is! Addig is elébe mentünk a pályázati programnak, elhatároztuk az idei találkozást, a két iskola képviselőinek közös programját.

Intézményünk életében immár hagyomány, hogy a „Történelmi barangolások” programjának keretein belül késő ősszel, az 1956. december 8-i, salgótarjáni sortűz áldozataira emlékezve, a fegyvertelen ártatlanok emlékművének megkoszorúzása. Az idei salgótarjáni megemlékezésre hívtuk meg az almágyi iskola képviselőit azzal a szándékkal, hogy a közös koszorúzást követően együtt kirándulunk a Somoskő várához. (A somoskői vár területét a múlt rendszerben a szlovák – magyar határ kettévágta, magyar oldalról nem volt látogatható. Ezért is terveztük az immár szabadon látogatható vár valamikori határvonalánál a jelképes, a valamikori határokon is túlnyúló és immár egyben összekötő búcsú kézfogást.)

Időközben kiderült (internet), hogy a somoskői vár hétfőn: zárva! (Ezt olvasva ironizált mosoly futott át orcámon: milyen kár, hogy török időkben nem alkalmaztuk ezt a stratégiai módszert! Képzeljük el, jön a török had, a várkapun egy rajzszöggel rögzített cetlin felirat, - akkor még nem lévén internet-, hétfőn zárva, jöjjenek kedden!)

Az ismeretek birtokában újratervezés: Karancslapujtő, tájház. Voltak aggályaim ezzel kapcsolatban, de kiderült, hogy alaptalan volt!

2017. november 20-án, déli 12 órakor a salgótarjáni Fő téren találkozott a két iskolát képviselő diáksereg.

Az 1956-os salgótarjáni emlékműnél a két iskola tanulói méltóságteljesen megkoszorúzták az emlékhelyet. A koszorúk elhelyezése után azt sem kellett mondanunk, hogy egy perces csenddel emlékezzünk. A két iskola diákjai, átérezve az 1956-os történelmi tragédiát, hosszú percekig fejezték ki együttérzésüket. Reméljük, hogy lesz az utánunk jövők között olyan, aki elolvassa a két koszorú szalagfeliratait: Almágyi Alapiskola és Óvoda; Szent Miklós Általános Iskola…, mert mi együtt emlékeztünk! Innen indultunk tovább Karancslapujtőre.

Karancslapujtő, csodás hegyvidék övezte völgyfalu a Karancs-hegy tövében. Karancs hegyét palóc olümposznak is emlegetik.

(Karancsalja, mint néprajzi tájegység. Ennek egyik falva Karancslapujtő; e sorok írója, még gimnazistaként a karancsaljai falvakban kezdte néprajzi kutatómunkáját az 1970-es évek közepén. Ez magánjellegű közlés hamarosan érthetővé válik.)

Karancslapujtőn a Fő út mentén hamar megtaláltuk a keresett Tájházat. Zárva. Azt hittük, hogy ez nem a mi napunk. Egy telefon, egy információ: öt perc múlva ott vagyok, - és öt perc múlva nyílt az ajtó. Jó néhány tájházat láttunk már, de a karancslapujtői tájház lenyűgöző abban, hogy nem csak a falu, hanem (Karancsalja) tájegységét is bemutatja. Példátlanul gazdag tárgyi gyűjteményét a néprajzi bemutatóhely megálmodója, létrehozója, szellemi „gazdasszonya” olyan elhivatottsággal és hiteleséggel mutatta, be hogy mindannyian, diákok és pedagógusok csakis azt érezhettük: népi kultúránkkal ismét gazdagodhattunk.

Kölcsönös volt az együttérzés. Így, a nagyobb létszámú látogatás kapcsán, felvidéki magyar és óbudai vegyes iskolai csoport miatt is elhangzott a kérdés: miként jutottunk el így, együtt pont ide, Karancslapujtőre? A válasz rövid volt: saját, négy évtizede végzett, tájegységet kutató gyűjtőmunka, később ugyanez Medvesalján; ez alkalommal a kettő, Medvesalja és Karancsalja találkozott az utánunk jövő, tanítványaink részvételével.

Remélem, reméljük, hogy átadhattunk egy olyan kulturális és közös élményt, ami örökre összeköt!

Tanítványaink olyasmit tapasztalhattak meg, ami távol áll a mai elektronikus világtól, - annál közelebb áll az emberi léthez. Korábban volt némi félelmem amiatt, hogy a kalandos várlátogatás helyett tájházba viszem a medvesaljai diákokat, akik maguk is faluhelyen élnek. Kísérő pedagógusuk megnyugtatott: ezek a gyerekek is elektronikus világban élnek, mindennapjaik nem a klasszikus falusi léthez kötődnek. Ezen a napon emlékeztek Magyarország történelmére, találkoztak rokon tájegység kultúrájával. Ők még nem jártak Karancsalján.

Köszönjük az almágyi alapiskolát képviselő diákoknak és az őket kísérő pedagógus kolléganőnek a közösen megálmodott és a közösen megvalósított határtalan élményt!

 

                                                                            (Pista bá’)

                                                                            Virt István

 

Tételek: 1 - 10 ból 92
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>