E tanévtől iskolánk 7. osztályos tanulói új helyszínen - a Népszigeti Lovardában  ismerkedhetnek a biológia, fizika, kémia bizonyos témaköreivel a "Ló-meló" pedagógiai program keretében.

A programsorozat célja a kerettanterv által ajánlottan olyan tanulási helyzetek kialakítása, amelyekben 

• az aktív tevékenység, 
• a közvetlen tapasztalatszerzés, 
• a cselekvésbe ágyazott ismeret-átadás, 
• a konkrét gyakorlati vonatkozások hangsúlyozott jelenléte dominál.

Hisszük, hogy tanulóink így juthatnak leginkább valós tudás birtokába!

Hangsúlyos elemként jelenik meg a munkára nevelés is: az állatokról való gondoskodással a 

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél!” Saint-Exupéry-idézettel fémjelezhető 

• felelősségvállalás, 
• a másokra való odafigyelés, 
• a stabil munkamorál kialakítása 
• a magatartás-és személyiségfejlesztés fontos célterülete.

A helyszín adta lehetőségek más tantárgyak anyagaihoz is remek kapcsolódási pontot jelentenek, legyen az mondatalkotási gyakorlat, matematikai szöveges feladat, avagy csendélet-ceruzarajz.

Kezdeti eredményeink nagyon bíztatóak! Beszéljenek helyettünk a képek!

További képek: goo.gl/VVeJb0

Ha Ön is támogatni kívánja e programsorozat folytatását, megteheti a
Miklós Téri Gyermekekért Alapítvány számlájára történő utalással!

További képek: goo.gl/GLjJ24

„Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Dr. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár Eötvös József-, Apáczai Csere János-, Szent-Györgyi Albert-, Brunszvik Teréz- és Németh László-díjakat adott át pedagógusnap alkalmából a Pesti Vigadóban, 2016. június 7-én.”

Kiemelkedő hatású oktatási–nevelési–gyógypedagógiai munkájáért Apáczai Csere János-díjat vehetett át Csákányiné Sági Ágnes, iskolánk gyermekotthoni intézményegység-vezetője.

Szívből gratulálunk!

(Forrás: EMMI; Sajtó- és Kommunikációs Főosztály)

További képek: goo.gl/SteiM8

A Kiscelli Múzeum dolgozói vidám gyermeknapi majálison láttak vendégül minket.

Nagyon jól éreztük magunkat! 

További képek a majálisról: goo.gl/OXtfBr

FONOGRÁFTÓL AZ INTERNETIG

(Népi kulturális értékeink megismerésének és megőrzésének technikatörténeti aspektusai)

2016. május 25-én sajátos, az érdeklődő kollégák számára Virt István (Pista bácsi) a nevelői munkaközösség, illetve a Tájak, Korok, Múzeumok Klub vezetője nyílt klubnapot tartott az iskolai könyvtárban. A látott foglalkozás egyszerre mutatta be a néprajzi gyűjtés, népi kulturális emlékek megismerésének élményeit és tapasztalatait a használt technikai eszközök működésével, alkalmazásával. Egyszerre tehettünk történelmi és technikatörténeti barangolást úgy, hogy a Nyitra környéki (mai Szlovákia) falvakban egy olyan népdalnak eredhettünk a nyomába („Lányok ülnek a toronyba”), amit Kodály első gyűjtőútján Lédecen, Fazekas Mihály, akkor még kisiskolás előadásában rögzített fonográfjával a neves népdalgyűjtő. A viaszhengeres hangrezgés rögzítés forradalmi áttörés volt, hiszen a 19. században beindult népdal, népballada gyűjtések alkalmával csakis a helyszíni és kézi lejegyzés rögzítette a hallottakat.

A gyermekek körében nagy érdeklődést keltett hangrezgés mechanikai jellegét demonstráló, májkrémes doboz, hosszú acéldrót felhasználásával készített „bádogdoboz telefon”. A mechanikus hangrögzítés következő állomása a bakelit lemezjátszó is bemutatásra került, ami lehetővé tette a már említett népdal Vikár László által rögzített, Kodály felvételét hat évtizeddel később követő változatát ugyanazon előadótól.

A Tájak, Korok, Múzeumok Klub vezetője abban a szerencsés helyzetben volt, hogy 1983-as néprajzi gyűjtőútján találkozott az akkor 90 éves Fazekas Mihállyal, aki a gyűjtő szalagos magnójának mikrofonjába, a Kodály féle felvételt követően nyolc évtizeddel később ismét elénekelte a dalt. Ezt az eredeti felvételt meghallgatva ismerkedhettünk a mechanikust követő, elektromágneses hangrögzítés technikájával.

Az időutazást vetített diaképek segítették, amelyek révén bepillanthattunk a Nyitra környéki magyar falvak (Zoboralja) történelmi, népi építészeti, népviseleti emlékeibe. Igen ám, de hogy működik a fényképezőgép, miként fejlődött évtizedek alatt, miként válhatott a néprajztudomány segítőjévé. Optikai törvények ismertetése helyett egy cipős doboz került elő. Legyen az a sötétkamra! Egy ebbe illesztett papírhengerbe helyezett mesefilm-vetítő lencséje az objektív. A doboz hátoldalán kivágott téglalapra ragasztott pausz papír legyen a film. A fényképezőgép-modell kézről kézre járt, és azt ablak felé fordítva a gyerekek áhítattal nézték a „filmen” megjelenő képet. Ezt követte a különböző korok fényképezőgépeinek bemutatása az 1930-as évektől napjainkig: a képrögzítés technikájának rövid ismertetése a fotokémiai eljárástól a mágneses rögzítésen át a digitális technikáig. Ekkor került bemutatásra az a film, amit Pista bácsi elektromágneses technikával működő videokamerával az 1990-es években vett fel két zoborvidéki faluban a népi gyógyászattal kapcsolatban. A filmet bemutatása előtt digitalizálni kellett ahhoz, hogy laptopon megjeleníthessük.

Miután a hallgatóság megismerkedett Zoboralja kultúrájával, végigkísérték a lédeci Fazekas Mihály által énekelte népdal nyolc évtizedes útját, megismerkedtek a hang és képrögzítés technikatörténetével, szituációs játékba kezdtünk. Előkerült Pista bácsi hangrögzítő eszköze, a közel három évtizede (és napjainkban is) használt kazettás diktafonja, aki ezzel indult népdalgyűjtő körútra, - a könyvtárban levő hallgatósághoz. A vetítővásznon a Csitári-hegyek voltak láthatóak, amikor a „falu népe” a hallgatóság a „gyűjtő” kérésére rázendített: „A csitári hegyek alatt…”. Ezt szerepcsere követte. A korábbi gyűjtő lett a faluban élő „öreg Pista bácsi”, aki várta a faluba látogató fiatal néprajzi gyűjtőket, azokat a gyerekeket, akik két csapattá alakulva, jelenlevő tanári segítséggel a látott film alapján tettek fel népi gyógyászattal kapcsolatos kérdéseket az öreg Pista bácsinak. A beszélgetést diktafonnal rögzítették majd visszahallgathatták. Időközben rögtönözve, a szomszéd „öreg Laci bácsija” is bekapcsolódott a gyűjtési szituációba. A két „öreg” improvizált, pillanatnyi szituációra reagáló párbeszéde nagy derültséget keltett mind a gyerekek, mind a jelenlevő kollégák körében.

Láss csodát! A nyílt klubnap annak a dalnak a közös eléneklésével zárult, amelyik dal nyolc évtizedes múltját követtük. Közös éneklés, de nem akárhogy. Interneten beírtuk a Google keresőbe: Lányok ülnek a toronyban”. Miután a Youtube-n megjelent a keresett népdal karaoke változata, mindannyian közösen karaokéztunk és énekeltük: „Lányok ülnek a toronyba / Gyöngyös koszorúba…”

Így jutottunk el a fonográftól az internetig.

Itt köszönöm Sasfyné Tompa Anna kolléganőnek, hogy a régi felvételek digitalizálásában, a videofilm megvágásában és hangosításában, illetve Gulyás László („falumbéli öreg Laci bácsi”) rendszergazdának a digitalizálásban nyújtott segítségét! Nélkülük nem lehetett volna teljes ez az igazán jó hangulatú és emlékezetes nyílt klubnap.

Virt István („az öreg Pista bácsi”)

További képek: goo.gl/Ptj4Xz 

Vértes – Keleti-Bakony - 2016. május 19-22.

Immár hagyományosnak mondható tavaszi négy napos utunkat Gánt – Csókakő – Fehérvárcsurgó – Bodajk – Tés – Bakonynána útvonalon terveztük. Három új taggal bővült csapatunk, így kollégisták és gyermekotthonosok egyaránt képviseltették magukat. Peterman Péter pszichológus kollégánk, korábbi kéktúrás csapattagunk legnagyobb sajnálatunkra munkahelyet váltott, helyét Rostás Ágnes kollégiumi nevelő kolleganőnk vette át, aki izgatottan várta első „négy naposát”, mondhatni a tűzkeresztséget.

Tovább...

További képek az ünnepségről: goo.gl/ylKTkd

Intézményünk kilenc évtizedes története a kezdetektől napjainkig arról tesz tanúbizonyságot, hogy a hagyományos értékek őrzése és továbbvitele mellett mindig igyekezett a nevelőtestület a kor társadalmi igényeinek megfelelni, megtanulni az újat, a korszerűt és mindezeket a gyermekek érdekében használták fel.

Így van ez napjainkban is.

 A hagyományos gyerekközpontúság, a szakmai fejlődés mindig megújuló igénye mellett neveltjeinknek, tanítványainknak a családias nevelés körülményeit szeretnénk biztosítani lakóotthonokban állandó, a kötődések kialakulását segítő pedagógusokkal annak érdekében, hogy tanítványaink felnőtté érve életüknek ne a negatív tapasztalatait építsék értékrendjükbe. Azok ne az általuk átélt problémák újratermelődését eredményezze, hanem megteremthessék azt, amit szüleiktől ők nem kaphattak meg: meghitt, megtartó, harmonikus családot.

További képek: goo.gl/bwZ9qy

További képek: goo.gl/FWqAzQ

Február 9-én iskolánk ismét kitárta kapuit, hogy az érdeklődők betekintést nyerhessenek a nálunk folyó szakmai munkába.

A program 8:30 – kor megnyitóval kezdődött a díszteremben. Fazekasné Szajlai Adrienn intézményvezető köszöntötte a vendégeket, akik ezt követően a következő foglalkozásokon vehettek részt:

• Babzsákos foglalkozás - Szendiné Fekete Andrea - Autista csoport
• Játékos tanulás - Rákosi Dóra, Puskás Ágnes - 1. évfolyam
• Matematika - Németh Zsófia - 2. évfolyam
• Művészetterápiás foglalkozás - Balviszky Orsolya - Autista csoport
• Interaktív nyelvtan óra - Rudolf Beáta
• Zeneterápia - Stein-Kovács Anita
• Szenzomotoros fejlesztés - Molnár-Soós Bernadett
• Hangszeres zene - Stein-Kovács Anita
• Kerekasztal beszélgetés

A nyílt nap az iskola, a kollégium és a gyermekotthon megtekintésével zárult.

További képek a nyílt napról: goo.gl/Ytz7SE